Nagypataky Reichenbach Béla

Nagypataky Reichenbach Béla

(1887–1960)

Pázmándon született 1887-ben. A Gazdasági Akadémia elvégzése után, 1909-ben gazdatiszt lett, majd a békéscsabai földműves iskola, ezután a Debreceni Gazdasági Akadémia  segédtanára volt. 1914-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) titkára,és a Köztelek segédszerkesztője volt.

1920-ban kinevezték a Budapesti királyi magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának mezőgazdasági osztályán a mezőgazdasági üzemtan nyilvános rendkívüli tanárává, majd 1925-ben nyilvános rendes tanárrá. A tanszékhez kapcsolódóan Reichenbach professzor az oktatási tevékenység mellett kezdettől fogva tangazdaságot is kívánt működtetni, ez azonban többszöri próbálkozások után csak 1933-ban valósulhatott meg, a pátyi gazdaság átvételével. A pátyi kísérleti és tangazdaság igazgatója Reichenbach professzor lett. A tangazdaság jövedelme a haszonbér fizetésén felül a fejlesztésre, és a tudományos kísérletek költségeinek fedezésére is lehetőséget adott.

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet az 1934-ben hozták létre. A Mezőgazdasági Szakosztály kivált a Tudományegyetem Közgazdasági Karából, és a Mezőgazdasági és Állatorvostudományi Kar Mezőgazdasági osztályaként működött tovább. Reichenbach professzor továbbra is ellátta az Üzemtani Tanszék vezetését. Emellett 1940-ben az Országos Mezőgazdasági Üzemi és Termelési Költségvizsgáló Intézet igazgatója is lett, amit egyébként ő szervezett meg. Így fontos országos feladattal bővült az üzemtani tanszék tevékenységi köre, és az itt végzett a költségelemzések a megalapozottabb agrárpolitika alapjául szolgálhattak.

Tudományos munkásságában a német Aeroboe-iskola követője volt. Többször járt tanulmányúton Németországban, Dániában és Svájcban. Számos közreadott tanulmányában főleg üzemtani és számtartási kérdésekkel foglalkozott. A Mezőgazdasági Üzemtan I-II. című, 1930-ban és 1932-ben megjelent műve nemcsak tankönyv, hanem a gyakorlati gazdák számára hasznos kézikönyv is volt. Cikkei és tanulmányai a gazdasági szaklapokban, elsősorban a Köztelekben jelentek meg.

1945. szeptember 26-án létrehozták a Magyar Agrártudományi Egyetemet. 1948 második felében megkezdődött az egyetemek átszervezése, nagyrészt szovjet mintára. Ezzel egyidejűleg az ország felsőoktatási intézményeiből a „társadalmi-politikai fejlődéssel lépést tartani nem tudó” professzorokat megfosztották a  katedrájuktól, ami a mezőgazdasági felsőoktatás területén komoly veszteséget jelentett. Reichenbach is erre a sorsra jutott, és 1949-ben nyugdíjazták. Reichenbach professzort a későbbi Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszéke első tanszékvezetőjének tekinti.