Szerdahelyi Péter

Szerdahelyi Péter

(1941-2017)

Sátoraljaújvárosból indult, a közgazdasági technikumot már Miskolcon végezte el. Szűkebb hazájával, az ottani barátaival mindvégig megtartotta szakmai és sport kapcsolatait. Az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Agrárpénzügyi-Számviteli Szakát 1963-ban fejezte be. Továbbképzésként terv-matematikai szaktanfolyamot is végzett. Gazdag szakmai pályafutását ugyanebben az évben a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjában (illetve jogelődjében, a Staszigban ) kezde el. E műhely a nevében foglalt mindkét – statisztika és gazdaságelemzés – területen komoly lehetőséget biztosított a hivatali feladatok mellett a kutatói tevékenységre is. Ennek tudható be, hogy az ott töltött csaknem két évtized alatt az agrár- és élelmiszertermelés szinte minden kérdésével, megoldandó problémájával szembesült. Első önálló munkáinak egyike az élelmiszertermelés külkereskedelmi forgalmának mérése és értékelése volt. Jelentőségét az adta, hogy az ágazat háború utáni behozatali pozíciója javult, s mind a mai napig pozitív külkereskedelmi szaldó jellemzi.

Fontos kutatási területe volt a gazdálkodók eltérő termelési struktúrájának és az eltérések mérhető következményeinek a feltárása. A méretoptimum meghatározása már akkor is izgalmas feladat volt, s többek között a megélt technológiai változásokból eredően számos, a gyakorlatban is felhasználható eredményt követelt. Következetes , nagy  munkát fektetett a gazdálkodásban, a jövedelmezőségben mutatkozó differenciáltság tudományos feltárására, a törvényszerűségek kutatására. Ezen a területen elért elemző, feltáró, terápiát hozó munkái számos publikációra adtak módot, amelyek a gyakorlat mellett az oktatás területén is hasznosultak. Az előbbiekre épülve fontos terület volt a gazdasági szabályozás tudományos megalapozása, az akkor még nem nagyon önállósult monetáris és fiskális eszközök alkalmazásának előkészítése. A kor helyzetének megfelelően különös hangsúlyt kapott a szövetkezeti, illetve az ágazati szintű jövedelem- és bérszabályozás, az ezt szolgáló adórendszer hatásának vizsgálata. Újszerű kutatói munkával járt az első magyar, mezőgazdasági specialitású, de makroszintű ágazati kapcsolatok (AKM ) kidolgozása, illetve az erre épült input-output analízis gyakorlati alkalmazása. Irányításával e munka több kutató több éves munkáját kívánta.

A fenti témák gazdag ismeretet nyújtottak, amelyek révén tollából - sokszor társszerzőkkel - mintegy 50 publikáció (cikk, tankönyvrészlet, kiegészítő egyetemi jegyzet, illetve könyv) született.

Alapos elméleti ismereteinek és rokonszenves emberi tulajdonságainak köszönhetően „sikerre volt ítélve”. Jó humorú, végtelenül korrekt, minden helyzetben érdeklődő és segítőkész ember volt. Fő erényei az alaposság, a rendszerező képesség, a megbízhatóság és a felelősségtudat voltak. Lelkes és lelkesítő csapatépítő volt.

Nem meglepő, hogy pályájának ezen első szakaszában a gyakornoki szinttől gyorsan jutott el a főosztályvezetőségig. Kitűnt, észrevették.

A MÉM-be történt kinevezés, majd az Országos Tervhivatali tevékenység számára nagy felelősséget jelentett, egyben lehetőséget adott arra, hogy aktívan részt vegyen az élelmiszergazdaság átfogó, makrogazdasági ügyeinek vezetői szintű kezelésében A döntéselőkészítés és maga a szabályozás olyan területeket érintett, mint az éves-, közép- és hosszú távú programok kidolgozása; a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése, az agrártermékek külpiaci elhelyezése, a jövedelemdifferenciáltság káros hatásainak csökkentése, az idegen források felhasználásának ösztönzése, a szerkezetileg több lábon állás (kiegészítő tevékenység) elősegítése, a foglalkoztatás és az eltartó képesség erősítése, valamint a nemzetközi szervezetekkel (FAO, IMF, Világbank, GATT stb.) való kapcsolatok bővítése. Ezen hivatali feladatokat Szerdahelyi Péter mindig kutatói munkájával, annak eredményeivel alapozta meg .

A szerzett ismeretei és a megélt szakmai élethelyzetei szilárd alapokat nyújtottak arra, hogy előbb a Kertészeti Egyetemen majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Gazdaságstatisztikai, illetve Agrárközgazdasági Tanszékének előadója legyen.

Az OT-ban majd az FM-ben betöltött államtitkári munkakör, s végül az 1998-2003 eleje közötti Miniszterelnöki Hivatali helyettes államtitkári funkció mellett mindvégig fenntartotta az oktatói tevékenységét. A BCE és a SZIE címzetes egyetemi docense volt, de-szerethető habitusa és mindig tárgyilagos szakmai megnyilvánulásai révén – tekintélye veretesebb kategóriába tartozott.

A Gazdálkodás Szerkesztőbizottsága munkájában 1993-tól vett részt, 1995-től mint a bizottság elnöke.

Szerdahelyi Péter tartalmas és látványos szakmai pályát futott be. A forráshoz, a szakmához való hűség mintegy szimbólumaként aktív munkáját az AKI-ban fejezte be.